Kövess minket Facebookon.
Sajnos az esetek nagy százalékában nem csak egyszer törik össze a szívünk és az önbecsülésünk. Vannak bizonyos emberek, akikhez hasonlóakkal szinte mind találkozunk életünk során, így könnyen lehet, hogy neked sem lesz teljesen ismeretlen ez az öt típus.
olvass tovább
Varga Emese
Sokáig azt hittem, hogy a szerelem leginkább egy viharhoz hasonlítható. Talán túl sokszor láttam a Vicky Christina Barcelonát, talán saját magammal szúrtam ki, amikor úgy idealizáltam a kapcsolatokat, mint valamit, amiért mindig küzedni kell. De rájöttem arra, hogy meguntam folyton küzdeni. Belefásultam. Egyszerűen nem akarok már mást, csak békét a vihar helyett.
olvass tovább
Várszegi Réka
Fogd fel, hogy Te vagy az életed teremtője! Nem kell „megtanulnod” teremteni, mert minden nap, minden pillanatában teszed, csak öntudatlanul! De nagy hülyeség ez! - gondolod most - Én biztosan nem teremtettem azt a pénztelenséget/betegséget/magányt/örömtelenséget…
olvass továbbLáthatatlan bántalmazásnak nevezik, hiszen a testen nem látszó, de örökre a lélekben élő nyomokat hagy. A gyermekek születésüktől fogva számítanak szüleikre, a szeretetükre, odafigyelésükre. Alapvetően ezt meg is kapják, de ebben az esetben sajnos nem és ez válik számukra a normálissá. Nem is tudják mi hiányzik, mert soha nem élték át, így csak felnőttként érzik, hogy valami nem stimmel velük. Az alábbiakban néhány jellemzőt sorolunk fel, ami arra enged következtetni, hogy téged is elhanyagoltak érzelmileg:
olvass tovább
Felföldi Anita
Egy nárcisztikussal azért tűnik álomszerűnek a szerelem, mert elhiteti veled, hogy csak rád várt. De mindenkivel ezt teszi, aki megtetszik neki. Nem te vagy az egyetlen számára. Mellettük folyton megkérdőjelezed magad. És ez nem azért van, mert nem vagy elég szép, jó, okos. Hanem mert ő nem tudja önmagát eléggé szeretni és mást se képes.
olvass továbbMindannyian átmegyünk életünk során különböző traumatikus eseményeken. Melyek valóban fájdalmasak és időbe telik a feldolgozásuk. Azonban egyikünk traumáját sem lehet kevésbé komolyan venni. Hiszen mindenkinek a sajátja a legnehezebb. Érthető, hogy ezek miatt elakadásaink lesznek későbbi életünkben, ahogyan azt is világos, hogy traumáink bizonyos magatartásformákat eredményezhetnek, ugyanakkor sajnos, ha tetszik, ha nem, nem bújhatunk mindig a traumatikus élményeink mögé.
olvass tovább
Pilát Gábor
Amikor valaki úgy lép be egy párkapcsolatba, hogy saját magát, azaz a belső békéjét nem találta meg, akkor nem fogja megengedni a párjának sem, hogy önmaga legyen, hiszen ezzel még önmagának sem volt megengedő. És minthogy a saját belső boldogságát még nem lelte meg, ezért az örömet a kapcsolatból fogja eredeztetni.
olvass tovább
Mertain Lilla
Biztos te is elgondolkodtál már azon, amikor belenézel a tükörbe, kit is látsz valójában? Saját magadat, vagy esetleg egy maszkot, amit viselsz? Kit láthatnak mások, ha rád néznek? Kit láthatsz te, ha ránézel másra a buszon, a metrón, vagy csak ha sétálsz az utcán? Talán csak a maszkok találkoznak egymással, vagy valódi arcok mosolyognak egymásra?
olvass továbbEmlékszem néhány hónappal ezelőtt láttam egy filmet, amiben a főszereplőnő a 40. születésnapján kétségbeesetten panaszkodott a barátainak, hogy az életének annyi, hogy ez már az a kor, ahol nagyjából le is lehet húzni a rolót, hiszen a negyven az már öreg. Ott már nincs sok jóra kilátás.
olvass tovább
Barna Berni
Hajlamosak vagyunk arra, hogy különböző ideákban éljünk. Arra is hajlamosak vagyunk, hogy mindent magunkra vonatkoztassunk. Minden történést, ami bár nem velünk történik azonosítunk önmagunkkal, valamilyen mértékben. Ezt az ítéleteink és az elképzeléseink szerint tesszük. Felépítünk bizonyos várakat a hiteinkből, amelyekről azt hisszük, hogy örökre védelmet jelent.
olvass továbbAz emberi agy működése, beleértve a memóriát is, még mindig sok kérdést hagy maga után. Azonban van néhány érdekes és rendkívül izgalmas dolog a memóriánkkal kapcsolatban, amire nem is biztos, hogy gondolnánk.
olvass továbbNem mondom azt, hogy nekem nem volt olyan időszakom, amikor azért rágtam a szám, hogy vajon ki mit gondol rólam. De szerencsére az utóbbi időben rákaptam a szabadság ízére. Pontosabban arra, hogy mennyire felemelő tud lenni, ha bizonyos dolgokkal fele annyit sem foglalkozom, mint előtte.
olvass tovább
Krausz Dominika
Idővel megtanuljuk, hogy nem kell keresni az érzést. Jön az magától. Mert nincs több belőle és örülni kell annak, ha legalább egyszer az életben érezhettük az igaz szerelmet. Nem fog menni , hidd el , hogy amíg azt az érzést keresed amit már egyszer átéltél, egy délibábot kergetsz majd. Mert az akkor volt és bármilyen hévvel kutatod, nem jön többet.De ez nem azt jelenti, hogy többet nem leszel boldog, szerelmes vagy teljes.
olvass tovább
Dobos Amira
A kérdés önmagában egyszerű, de ugyanakkor a válasz ennél már sokkal összetettebb és bonyolultabb az én helyzetemben. Folyamatosan változom, éppen ezért a kérdésre esetlegesen adott válaszom is épp olyan gyorsan, pillanatnyilag változó volt. Ez még most sincs másképpen.
olvass tovább
Pilát Gábor
Mindig csak várunk...várjuk, hogy elmúljon a szerelmi bánat, aztán várjuk az újabb szerelmi ölelést, várjuk a nagy napot, a tökéletes pillanatot...
olvass továbbAz empátia hiánya rengeteg nehézséget okoz a mai társadalomban. Bár sokan borongósan látják a jövőt, szerencsére úgy tűnik, hogy egyre többen természetesen kapcsolódnak azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek empatikus képességeikre. Egy új kutatás pedig hihetetlen dologra világít rá.
olvass továbbA szex az életünk egyik legtermészetesebb része, azonban mégis sokáig tart, mire megtanuljuk, hogy mi is az, ami igazán jó nekünk, amire szükségünk van. Sok-sok tapasztalatra van szükségünk ahhoz, hogy megértsünk és elfogadjunk bizonyos dolgokat.
olvass tovább
Tőrincsi Tímea
Én zárom el magamat. A nekem szóló belső monológ, a gondolataim a szögesdrót, és te vagy a börtön. Aki engem bánt, én vagyok. Csak akkor sérülök, ha elhiszem azt, amit magamról gondolok. Ami még rosszabb, hogy ezt a másik is érzi.
olvass továbbTudományosan is alá van támasztva, hogy az ölelésnek számos jótékony hatása van. A nőkről sokszor mondják, hogy képtelenek betelni az ölelés érzésével. Nézzük meg valójában mit is indít be az emberekben az ölelés.
olvass továbbMinden embernek szüksége van arra, hogy inspiráló dolgok vegyék körül. Hogy valami újra lendületet adjon neki. Sokszor elveszünk a hétköznapokban, és egy olyan spirálban találjuk magunkat, ami nem tesz már minket boldoggá. Ilyenkor egyetlen dolgunk van, megkeresni azt, amiből erőt meríthetünk.
olvass tovább
