KERESD A NŐT / Lélekhangok


Futunk, elesünk és felállunk. Majd újrakezdjük!

Azt hiszed én nem tudom? Igen, veszettül nehéz lesz! Nem lesz könnyű, lesznek nehéz napok amikor neked vagy nekem egy kicsit nehezebb az élet. Lesz olyan is amikor együtt fogunk örülni mindennek de lesznek napok, melyeken a pokolba kívánjuk egymást. Már most megijedtél? Pedig csak az életről próbálok mesélni, arról hogy milyen a valóság ami elől el lehet szaladni és fel is lehet állni az asztaltól. A kérdés, hogy lesz-e jobb vagy olyan amiben nem kell (ennyit) invesztálni.

olvass tovább

A kislány, aki egykor voltam

Lehet nem is sejted, de mindig beléd kapaszkodom. Jól emlékszem, milyen sokat ábrándoztál arról, vajon büszke leszek-e majd rád? Én, az idősebb éned, aki már felnőtt. Emlékszem, mennyire féltél attól, hogy visszatekintve a múltra, nem tartanálak értékes, fontos kislánynak. Hát csak tudd: A lehető legbüszkébb vagyok rád. Mindenért.

olvass tovább

Csak akkor tudod abbahagyni, amikor már szinte fáj - A túlevés mint étkezési zavar

Manapság nem kell sokáig kutakodnunk, hogy olyanra bukkanjunk, akinek van valami problémája az evéssel: túl kevés, túl sok, visszajön, utálja, imádja, csak az egészségeset hajlandó megenni stb. Ez nem olyan dolog, amiről szívesen beszélünk, de nem véletlenül sokszor ismételt mondat, hogy az első lépések a gyógyulás felé a felismerés és a probléma kimondása.

olvass tovább

Amikor az utolsó vonat is elmegy

Attól a naptól kezdve, hogy akkor hirtelen megint eltűntél, mint Zrínyi a ködben, egyik napról a másikra, nem törődve, hogy mit okozol ezzel, napokon, heteken át próbáltam rájönni az okára, vajon megint miért? Majd csoda történt.

olvass tovább

A megbocsátás önös érdek

Dr. Eva Edith Eger, aki holokauszt túlélő, írt egy nagyszerű könyvet, ami 2017-ben jelent meg a Döntés címmel, melyben a haláltábori élményeiről beszél. Személyesen olvastam a könyvet és ennek a bejegyzésnek címe utal arra, amit tanított nekem.

olvass tovább

Mikor a lélek megreked

Mélyen legbelül tudjuk, hogy mi az, ami igaz, ami helyes, és mi az ami nem jó sem nekünk, sem másoknak. Néha jobban hallgathatnánk erre a belső kis hangra, de nem mindegy, hogy ezek az ítéletek valóban önmagunk igazságából ered, vagy az elvárások talajában gyökereznek. Ha lelkednek hátat fordítasz, önmagadat taszítod el.

olvass tovább

Néha elég, ha fejest ugrasz

Úgy ugrottam fejest az ismeretlenbe, mint aki biztos benne, hogy nem fogja betörni az orrát. És vajon biztos voltam? Őszintén szólva egyáltalán nem, és örülök a szerencsémnek, hogy végül nem vérző végtagokkal másztam ki a partra.

olvass tovább

Várj, és idővel megérkezik az a valaki, aki ugyanazt szeretné majd, mint te

Tudom mit gondolsz, tudom miért érzel úgy, ahogy. Körülötted mindenki egy boldog kapcsolatban, házasságban él, vagy éppen most fogják örökre összekötni az életüket. A barátaid mindannyian elkötelezettek, némelyiküknek már babája is van, vagy most fog megszületni. Körülötted az emberek őrülten szerelmesek, de valamilyen oknál fogva ez nem történik meg veled. Kétségbe vagy esve, és meg vagy győződve arról, hogy valami baj van veled. De hidd el, nincs.

olvass tovább

A szerelem nem szakít el önmagadtól, ha igazi

Nehézséget okoznak nekünk a társas kapcsolataink, míg saját magunkba nem vagyunk „szerelmesek”. Milyen érdekes az élet, hiszen összezár magunkkal, de a többit ránk bízza. Próbálunk mások által közel kerülni magunkhoz, inspirálódni belőlük. Amíg nem tudjuk határainkat, mások átléphetik azt, és eléggé tud fájni.

olvass tovább